A Bajnokok Ligája mint milliárd dolláros pénztermelő gépezet

Szeptember 16-án kezdődött a világ leghíresebb klubversenye, a Bajnokok Ligája főszakaszának új szezonja. Harminchat olyan csapat jutott be a bajnoki szakaszba, amelynek labdarúgó-szövetsége tagja az európai szövetségnek, az UEFA-nak. A sportszakmai presztízs mellett rengeteg pénz is forog kockán. A Bajnokok Ligája győztese több tízmillió eurót kap. A rendező szervezet több mint 5 milliárd eurós bevételre számít ebben a szezonban. Ozios bróker elemzésében a Bajnokok Ligáját és az UEFA egyéb vállalkozásait üzletként vizsgálja. Az elemzők azt is megvizsgálták, hogy a kisbefektetők is profitálhatnak-e és hogyan ebből a pénztermelő gépezetből.

Az UEFA 5,2 milliárd eurós bevételt vár a 2025-2026-os szezonra. Csak a Bajnokok Ligája 3,9 milliárd eurót hoz majd, ami az összes tervezett bevétel 75 százaléka. [1] Összehasonlításképpen, az előző két szezonban a Bajnokok Ligája 3,2 milliárd eurót (2023/2024) és 3,8 milliárd eurót (2024/2025) hozott az UEFA-nak.

UEFA jelentése szerint bevételeinek 81 százaléka a média- és közvetítési jogok értékesítéséből származik, további 16 százalék kereskedelmi jogokból, a maradék pedig jegyeladásból és egyéb kisebb tételekből.

Mi történik az UEFA több mint 5 milliárd eurós költségvetésével? A legnagyobb részt (2,5 milliárd eurót, azaz majdnem a felét) a Bajnokok Ligája résztvevői között osztják szét. Maga a Bajnokok Ligája az UEFA legjövedelmezőbb vállalkozása, mintegy 1,4 milliárd eurós nyereséget termel. A pénzt azonban nem az UEFA tartja meg. 583 millió euró az UEFA Európa Liga résztvevőihez kerül, további 295 millió euró a Konferencia Liga résztvevőihez, és több mint 70 millió euró a női Bajnokok Ligája és a női labdarúgó Európa-bajnokság résztvevőihez. Ennek ellenére az UEFA a 2025/2026-os szezonra 371 millió eurós működési nyereséggel számol. A pénzt azonban nem tartja meg, hanem tovább osztja, főként úgynevezett szolidaritási kifizetések formájában.

Az UEFA természetesen nem profitorientált szervezet, és nem is részvénytársaság, amelyben a befektetők részesedhetnek a nyereségből. Az ő szempontjukból, ha a befektetéseiket az UEFA klubversenyeinek sikeréhez akarják kötni, akkor nem mindegy, hogy mely vállalatok partnerei vagy szponzorai éppen a Bajnokok Ligájának. A következő vállalatoknak van szponzori szerződése az UEFA-val. Heineken (sörgyártó és egyéb italok gyártója), Lay's és PepsiCo (burgonyachips-, élelmiszer- és italgyártó), Playstation és Sony (videojáték-gyártó), FedEx (futárcég), Just Eat Takeaway.com (ételrendelő alkalmazás) és a Mastercard (pénzügyi szolgáltatások), a Qatar Airways (légitársaság), a Bet365 (fogadóiroda) és Crypto.com (kriptopénz kereskedési platform).

Az összegeket, amelyeket ezek a cégek az UEFA-nak fizettek a Bajnokok Ligája alatti láthatóság lehetőségéért, nem hozták nyilvánosságra. A GlobalData szerint azonban az UEFA csak a Bajnokok Ligája szponzori díjaiból mintegy 665 millió eurót szedett be a 2024/2025-ös szezonban. A GoaltheBall.com portál szerint a Heineken 2027-ig szezononként 65 millió eurót, a Sony (Playstation) 55 millió eurót, a Mastercard pedig 52 millió eurót fizet az UEFA-nak.

Éppen azok a márkák és vállalatok "kapaszkodnak" a Bajnokok Ligája márkájába, amelyek igyekeznek tőkét kovácsolni a verseny egyre növekvő népszerűségéből. Sokuk tőzsdén nyilvánosan jegyzett, és az a tény, hogy ezek a vállalatok a világ legnagyobb klubversenyéhez kapcsolódnak, segítheti őket az alaptevékenységükben, és így jobb gazdasági eredményeket biztosíthat számukra, mintha a futball világán kívül állnának.

A következő Bajnokok Ligája szponzorok tőzsdén jegyzett vállalatok:

Meg kell azonban jegyezni, hogy a Bajnokok Ligája-szponzoráció hatása egy adott vállalat gazdasági helyzetére nem mérhető megbízhatóan. Sokkal fontosabb e vállalatok értéke szempontjából a világ általános gazdasági fejlődése vagy az adott piacuk, beleértve az adott gazdasági helyzetüket is.

Az ágazat, amelyben ezek a vállalatok tevékenykednek, szintén fontos. Általában az élelmiszer-előállító ágazat (jelen esetben a Heineken, a PepsiCo és a Just Eat Takeaway.com) általában kevésbé érzékeny a gazdasági ciklusokra. Az elektrotechnikai piac (Sony) viszont ki lehet téve az innovációs hullámoknak, amelyek új versenytársak megjelenését jelenthetik a piacon. A szállítási és pénzügyi szolgáltatásokat (FedEx, Mastercard) jobban befolyásolják az általános makrogazdasági fejlemények mind nemzeti, mind globális szinten. Ezeket a tényezőket a befektetési döntések meghozatalakor szem előtt kell tartani, függetlenül attól, hogy az adott vállalat a Bajnokok Ligája vagy más sportversenyek szponzora-e.

Adam Austera, elemző Ozios